A dohányzás a tüdőrák legfontosabb ismert kockázati tényezője – jelentette ki az egészseg.hu-nak adott interjújában az Országos Korányi TBC és Pulmunológiai Intézet főigazgató főorvosa. Kovács Gábor szavai szerint a tüdőrák a leggyakrabban előforduló daganattípus, ezen belül is az egyik legkevésbé gyógyítható. A magyarok esetében mindkét nem tekintetében vezető halálok a tüdőrák, férfiak esetében csökkenés, míg a nőknél emelkedő halálozás látszik. Az eltérő folyamatok mögött a nemekre jellemző dohányzási szokások különbözősége áll. A megelőzés, illetve a fiatalok megszólítása kulcsfontosságú a tüdőrák visszaszorítása érdekében. A nemdohányzók védelmében hozott szabályozásnak kézzelfogható, pozitív eredményei is vannak.

- A WHO szerint 2030-ra 26 millió daganatos megbetegedés várható, igen magas halálozási arányokkal. Vezető helyen a tüdőrákos megbetegedés áll, Magyarország pedig mindkét nem tekintetében az első helyen szerepel. Hogyan sikerült „kibérelni” e kétes értékű helyezést, illetve mik azok a speciális faktorok, amik ezt a szomorú helyzetet előidézték?
- Az adatokról annyit, hogy mintegy másfél millió tüdőrákos beteget fedeznek fel évente, ezek közül 1,3 millióan sajnos meg is halnak. Ez azt mutatja, hogy a tüdőrák a leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganattípus, ezen belül is az egyik legkevésbé gyógyítható. Az emlőrák vagy a hererák vonatkozásában már sikerült elérni azt, hogy hosszú időn keresztül lehet kordában tartani a betegséget akkor is, ha nincs lehetőség a gyógyulás reményét jelentő operációra, gyógyszeres kezelések mellett hosszú időn keresztül van lehetőség a betegség féken tartására. Sajnos ez a tüdőrák esetében nincsen így, ha nem lehet megoperálni a beteget és radikálisan eltávolítani a daganatot, akkor ma a jelenleg ismert gyógyszeres lehetőségeink birtokában egy-, másfél év a statisztikailag várható élettartam, amit a betegeknek a sorsuk ad. Tekintettel arra, hogy világszerte, így Magyarországon is csak minden ötödik tüdőrákos beteget lehet megoperálni – hiszen amikor felfedezik a betegséget, akkor már olyannyira előrehaladott állapotban van, hogy nem lehet eltávolítani a daganatot, illetve az áttéteit – ezért az mondhatjuk, hogy ezek a betegek döntően szűkebb életkilátásokkal rendelkeznek. A férfiak körében elsők, a nők között a harmadikok vagyunk a halálozás terén világszerte, ennek az oka részben a korábbi évtizedek dohányzási szokásaiban rejlik.

- Mik azok a szokások, amelyek a magyar társadalmat jellemezték, jellemzik?
- Magyarország sajnos a dohányzásban vezető országok közé tartozott a hetvenes, nyolcvanas, illetve kilencvenes években.  A dohányzás pedig a tüdőrák legfontosabb ismert kockázati tényezője. Ez azonban önmagában még kevés lenne, hiszen vannak a kelet-közép-európai országok között olyanok, ahol hasonlóak a dohányzási szokások, de mégsem olyan magas a tüdőrák halálozás aránya, mint Magyarországon. Számos egyéb kockázati tényező is megjelenik, mint például a stressz, illetve táplálkozási szokások. Ugyanakkor van egy olyan körülmény is – amit tudományosan még nem sikerült bizonyítani, de valószínűleg ennek is oka van a magas halálozásban –, ami bizonyos genetikai sajátosságokra vezethető a magyar lakosság körében. Feltételezzük, hogy ennek szerepe kell, hogy legyen, mert egészen sajátos, hogy úgy a tüdő-, de más daganatos betegséges esetében is rosszabbak az epidemiológiai adatok a hasonló körülményekkel bíró környező országokhoz képest.

A teljes interjút az egeszseg.hu oldalon olvashatjátok, nézzetek át!