Nem is gondolnád, hogy a munka az egyik legfőbb stresszgenerátor az ember életében.  Mik a tünetek? Mi a teendő? Nem érdemes szomorkodni. Cselekedni egyszerűbb.

A munka, illetve a munkahelyi légkör minősége az egyik leggyakoribb stresszforrás az ember életében. A „miért” nagyon egyszerű válaszokat kíván: a legtöbb ember az otthona után (bár ez talán már nincs is így) a munkahelyén tölti el az ébren töltött idejének nagyobb részét. Ugyanakkor a munkahelyi teljesítmény az élettel való elégedettséget és az önbecsülést is jelentősen befolyásolja. Nagyon fontos, hogy az egyén meg tudjon küzdeni a stresszes helyzetekkel, hiszen ennek hiányában súlyos következményekkel kell szembenéznie. A depresszió, az önbecsülés hiánya, a romló teljesítmény, valamint bizonyos megbetegedések is kockázatot jelenthetnek.

Érdemes tudatosítani, hogy a stressz az ember életének szerves része, elkerülhetetlen, aminek nem a jelenléte, hanem tartóssága, illetve „mélysége” a meghatározó.

Mielőtt azonban valaki elkezdene pityeregni, hogy „jaj mi lesz most”, már írjuk is a jó hírt: a stresszel való megküzdési képességek fejleszthetőek. Nézzük a felismerés, illetve a megelőzés legfontosabb lépéseit.

Ha ezeket tapasztalod magadon, vagy másokon, akkor baj van

 A munkahelyi stressznek is számos megjelenési formája lehet, az érintett személyiségétől és motivációjától függően. A legjellemzőbb tünetek azonban az esetek többségében hasonlóak.

• a legkisebb kudarcra is idegesen reagál
• nem képes együtt dolgozni a többiekkel
• nem tudja meghatározni a prioritásokat.
• állandóan elfoglalt, de a feladataira nem tud jól felkészülni.
• gyakran összetűzésbe kerül feletteseivel, beosztottjaival.
• túlságosan elfoglalt, nem megy szabadságra.
• hazaviszi a munkát, éjjel és hétvégéken is dolgozik.
• elzárkózik a problémák és lehetőségek megvitatásától.
• nem tud koncentrálni, rossz a memóriája.

Kiváltó tényezők

A munkahelyi stressz forrása – nem túl meglepő módon – legtöbbször maga munka, illetve a nem megfelelő fizikai körülmények. Stresszt okozhat, ha például zajban, rossz megvilágításban vagy nem megfelelő eszközökkel kell dolgozni, ha túl sok vagy éppen túl kevés a munka, vagy sürgetnek a határidők. A tisztázatlan szerepkörök is komoly stresszforrást jelentenek. Gyakori probléma, hogy a munkavállaló nem tudja, meddig terjed a felelősségi köre, illetve ha olyan feladatokat is el kell végeznie, amelyek nem az ő hatáskörébe tartoznak. Stresszel jár a túl gyors, illetve a túl lassú munkahelyi előmenetel is. Emellett komoly probléma az is, ha az érintett nem tud előretervezni, az előrelépési lehetőségeket bizonytalannak látja és gátolva érzi magát.

A szervezeti kultúra szintén nagyban befolyásolja a munkavállalók közérzetét. Ha valaki értelmetlen szabályok közé szorítva, rideg, esetleg konfliktusos légkörben dolgozik, megemelkedik a stressz-szintje. A munkahelyi kapcsolatok minősége hasonlóan veszélyezteti a lelki jóllétet. A stresszforrások között mindenképpen meg kell említenünk a külvilágból begyűrűző hatásokat is. A leggyakoribb ilyen jellegű probléma a dolgozó saját érdekeinek és a vállalat elvárásainak ütközése.

Fontos azonban szem előtt tartani, hogy az egyes események hatása leginkább azon múlik, hogy hogyan gondolkodunk azokról. Stresszforrás gyakorlatilag bármi lehet, hiszen az, hogy egy esemény kivált-e stresszt vagy sem, egyéni adottságainktól függ (például érzékenységünktől, megküzdőképességünktől, korábbi tapasztalatainktól, a szervezet aktuális állapotától).

A stressz kezelésének két alappillére az érzelmek szabályozásának képessége, illetve a nehéz helyzetekben tanúsított pozitív hozzáállás. Számos kutatás alátámasztotta, hogy leginkább azok szenvednek a stressz negatív következményeitől, akik a nehézségek hatására dühösek lesznek, mert ők minden kellemetlen eseményt a személyük elleni támadásként élnek meg.