Évente közel 5000 ember hal meg vastagbélrák következtében. Nincs mese, nagyon oda kell figyelni.

A vastagbélrák Magyarországon népegészségügyi méretű problémát jelent. Eléggé durva adat: a Nemzeti Rákregiszter évente mintegy 7600 új kolorektális rákeset tart nyilván, a KSH adatai szerint évente közel 5000 férfi és nő hal meg vastag- és végbélrák miatt; a daganatos halálokok gyakoriságának sorrendjében férfiaknál a tüdőrák. A nőknél az emlőrák mögött – de azzal közel azonos gyakorisággal – a vastag- és végbélrák második helyen áll. A nők halálozása 1999 óta kis mértékben csökken, a férfiak között – mérsékelten bár – tovább emelkedik.

A vastag- és végbélrák okozta betegségteher mérséklésére a szűrés útján megvalósuló másodlagos megelőzés a leginkább ígéretes stratégia. Szóval ez nagyon hivatalos mondat azt jelenti, hogy a szűrés nagyon fontos.

A vastag- és végbélrák szűrővizsgálatra különösen alkalmas célbetegség, mert többségük a bélnyálkahártya jóindulatú mirigyes polipjaiból indul ki, rosszindulatúvá válásuk időben elhúzódó folyamat, a kifejlődőben lévő rák sokáig a bélfalra szorítkozik, és bár hosszú ideig tünetmentes marad, gyakran szakaszosan vérzik.

A szűrővizsgálat célja a vastagbélrák rákmegelőző állapotának tekinthető 10 mm-nél nagyobb, bolyhos szerkezetű mirigyes polipok (amelyek – patológiai megfigyelések szerint – a népesség 30-40 százalékban megtalálhatók, és gyakoriságuk a korral nő), és a már kialakult, de korai, még csak a nyálkahártyára és a submucosára szorítkozó rákok minél korábbi felismerése és korai kezelése. A vastagbél mirigyes polipjainak eltávolítása a vastagbélrák keletkezésének megelőzését is szolgálja. A nem mirigyes szerkezetű hiperplasztikus és gyulladásos polipok nem járnak a daganatos átalakulás veszélyével.

A vastag- és végbélrákok szűrővizsgálatára számos többé-kevésbé alkalmas módszerrel rendelkezik az egészségügyi ellátórendszer.

Nézzük:

• Rektális digitális vizsgálat, amely csak a végbélgyűrűtől számított 7-10 cm távolságon belül elhelyezkedő polipok és daganatok észlelésére képes, a vastagbélszűrésre önmagában alkalmatlan. Minthogy azonban a daganatoknak mintegy a fele a végbélben, a vizsgáló ujj számára elérhető távolságban helyezkedik el, kívánatos, hogy ez a vizsgálóeljárás a klinikai vizsgálat elengedhetetlen része legyen.
  
  
• Endoszkópos módszerek közül a korszerű flexibilis szigmoidoszkóp akár 60 cm-re felvezethető, így segítségükkel a célállapotok mintegy 60-70 százalékát jól láthatóvá lehet tenni, a kolonoszkópos vizsgálat pedig a vastagbél teljes hosszának áttekintésére alkalmas.
  
  
• A rejtett bélvérzés kimutatása székletmintában a szervezett, népegészségügyi méretű vastagbélszűrés bizonyítottan hatásos módja: epidemiológiai vizsgálatok bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy a székletbeli rejtett vér kimutatását alkalmazva, az 50 év feletti férfiak és nők kétévenkénti szűrővizsgálata mintegy egy-ötödével képes csökkenteni a vastagbélrák okozta halálozást a céllakosságban.