A méhnyakrák a második leggyakoribb daganattípus a 15-45 éves korosztályban. Nem kellene így lennie, hiszen a halálos kór védőoltással, illetve szűréssel megelőzhető. Itt megtalálsz mindent, amit a veszedelemről tudnod kell.

Mi a méhnyakrák?

A méhnyak a méh legalsó része, daganatos megbetegedése a méhnyakrák. A méhnyak hámján képződő daganatsejtek rövid idő alatt szétterjedhetnek a szervezet más részeibe is. Hazánkban 2008 és 2012 között évente átlagosan 1490 új méhnyakrákos megbetegedést diagnosztizáltak, és átlagosan 407 nő halt meg a betegségben. 2009 és 2012 között a méhnyakrák a 15 – 45 éves korosztályban a második leggyakoribb daganattípus. Az időben felfedezett méhnyakrák gyógyítható!

Mi a HPV?

A HPV a humán papillomavírus nevének rövidítése. A HPV-nek több mint száz típusa ismert. Ezek között vannak alacsony kockázatú vírusok, vannak a bőrön és a külső nemi szerveken szemölcsöket okozó vírusok, és vannak magas kockázatú típusok is. A méhnyakrákot a HPV rákkeltő típusai okozzák.

Hogyan terjed a vírus?

A vírussal bárki megfertőződhet. A HPV fertőzés alapvetően nemi érintkezéssel terjed. Nagyobb kockázatnak vannak kitéve, akiknek több partnere van, illetve gyakorta cserélgetik őket. A HPV-fertőzés nagyon gyakori. Az emberek fele, de akár nyolcvan százaléka is átesik valamilyen HPV-fertőzésen és a legtöbbjük nem is tud róla. Az életkor előrehaladtával nagyobb eséllyel válik tartóssá a fertőzés, így a daganat keletkezésének valószínűsége is megnő.

Mik a HPV-fertőzés tünetei?

A HPV-fertőzések körülbelül 90 százaléka tünetmentes! A HPV-fertőzés általában átmeneti jellegű és az esetek legnagyobb részében egyáltalán nem okoz tünetet vagy megbetegedést. Ilyenkor a vírus egy-két év alatt magától eltűnik a szervezetből. Ugyanakkor a rákkeltő HPV-típussal történő fertőzés esetén az emberek 10 százalékánál éveken keresztül észrevétlenül megmarad a fertőzés a szervezetben. Ez komoly kockázatot jelent a méhnyakrák kialakulása szempontjából, mert legtöbbször sem a fertőzött, sem partnere nem tud a fennálló fertőzésről, a továbbadás veszélyéről!

Az esetek körülbelül 10 százalékában a következő tünetek jelentkeznek:

A bőr/nyálkahártya laphámjának elváltozásai: a HPV okozta elváltozások leggyakrabban a méhnyakon, a hüvelyen, a szeméremtesten, a hímvesszőn, a végbél területén, illetve a szájüregben alakulnak ki, attól függően, hogy a test melyik részével érintkezett a partner fertőzött bőrfelülete. A fertőzött területeken szemölcsök vagy rosszindulatú daganat – rák is kialakulhat.

A rendszeres méhnyakszűrés célja a méhnyak esetleges elváltozásának korai felismerése. Ezáltal időben megkezdhető a kezelés, amely megakadályozza az életet veszélyeztető daganat kialakulását. A méhnyakszűrés 25 éves kor felett minden nőnek 3 évente ajánlott.

Gyógyítható-e a HPV-fertőzés?

A HPV-fertőzés megelőzése különösen fontos, mert a fertőzés teljesen nem szüntethető meg orvosi kezeléssel.
Minden nőnek javasolt, hogy rendszeresen vegyen részt méhnyakszűrésen még akkor is, ha HPV elleni védőoltásban részesült. Az oltás ugyanis bizonyos HPV-típusok által előidézhető fertőzések ellen véd, és ritkán ugyan, de olyan vírustípusok is okozhatnak rákos megbetegedést, amelyek ellen az oltás nem nyújt védelmet. A szűrés révén időben felismerhetőek a kóros elváltozások. Csak az időben felismert betegség gyógyítható!

Hogyan előzhetem meg a HPV-fertőzést és a méhnyakrák kialakulását?

A HPV-vel való fertőződés, illetve a méhnyakrák kockázata csökkenthető:

- HPV elleni védőoltással.

- Rendszeres méhnyakszűréssel.

- Felelősségteljes, monogám szexuális élettel.

Mit érdemes tudnom a szűrésről?

- A méhnyakszűrés minden nőnek a serdülőkortól kezdve, de legkésőbb 25 éves kortól háromévente mindenképpen ajánlott!

- A vizsgálat a társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkezők számára ingyenes.

- A fájdalommentes vizsgálat során a méhnyakról sejtkenetet vesznek és a levett mintát megvizsgálják. A szűrővizsgálat célja a vírus okozta sejtelváltozások, a rákmegelőző állapot minél korábbi felismerése.

Mit érdemes tudnom a védőoltásról?

- A védőoltás az immunrendszert készíti fel a leggyakoribb rákkeltő HPV-típusok által okozott fertőzések kivédésére.

- Aki oltásban részesült, már nem fertőződhet meg az oltóanyagban található HPV-típusokkal.

- A szexuális élet megkezdése előtt, 12-13 éves korban adott oltás nyújtja a leghatékonyabb védelmet a HPV-fertőzés ellen. A védettség megszerzéséhez kettő – karba beadott – oltásra van szükség.

- A beoltottakkal is előfordulhat, hogy egy kevésbé gyakori rákkeltő vírussal fertőződnek meg. Ezért az oltástól függetlenül is fontos a rendszeres méhnyakszűrés!

Okozhat-e méhnyakrákot az oltás?

A védőoltás semmilyen körülmények között nem okozhat méhnyakrákot.

Mennyire biztonságos a védőoltás?

A méhnyakrák elleni oltóanyaggal már több millió nőt beoltottak. Az oltóanyag biztonságos. Más védőoltásokhoz hasonlóan ez esetben is jelentkezhetnek a szokásos helyi tünetek, mint például bőrpír, duzzanat, vagy enyhe fájdalom az oltás helyén. Ezek rövid idő alatt maguktól elmúlnak.

Öröklődhet-e a méhnyakrák?

A méhnyakrák nem öröklődő betegség. A megbetegedést a HPV daganatkeltő típusaival történt fertőződés okozza. A HPV-fertőzés minden szexuális életet élő nőt veszélyeztet.

Kihez fordulhatok további információért?

Az iskolaorvosok, házi gyermekorvosok, a gyermeknőgyógyászok, a háziorvosok, a nőgyógyászok és a védőnők szívesen válaszolnak minden felmerülő kérdésére.

Magyarországon a 2014/2015-ös tanévtől kezdődően minden 12. életévét betöltött és 7. osztályos lány térítésmentesen megkaphatja a védőoltást!

Bővebb információk az ÁNTSZ és az egeszseg.hu oldalán.