E posztban a „mi okozza a magyarok hihetetlenül rossz halálozási számait” kérdést nézzük meg röviden, emellett áttekintjük a születéskor várható élettartam számait is. Már most szólunk: szomorú poszt következik. A változás lehetősége, bármilyen klisésen hangzik, bennünk van.

A magyar népesség egészségügyi állapota finoman szólva sem kielégítő, a halálozás mértékét mutató számok magasak. Hazánk „dobogós helyet” foglal el világviszonylatban e téren, s az biztos, hogy egyéni és társadalmi szinten is meg kell mozdulni annak érdekében, hogy ez a negatív trend mérséklődjön, netán meg is forduljon. Nem meglepő módon a halálokok között a szív- és érbetegségek állnak első helyen, az összes halálozás mintegy felét okozva. A halálozás mintegy negyedéért pedig a daganatos betegségek felelősek. A betegség miatt elvesztett életévek számát tekintve ez az arány megfordul: a daganatos betegségek miatt elvesztett életévek száma mintegy duplája a szív-és érbetegségek miatt elveszett életéveknek, mert a rák fiatalabb életkorban „öl”.

Menjetek el szűrésre!

Az orvostudomány mai állása szerint, a betegségteher mérséklésére hosszú távon a betegségmegelőzés, a halálozás mérséklésére közép- és rövidtávon a szűrővizsgálat a legígéretesebb stratégia.

A magyar társadalom egészségi állapota az utóbbi évtizedek javuló tendenciái ellenére sem nevezhető kielégítőnek, uniós összehasonlításban jelentős a lemaradás. Nézzük pedig a számokat, de más most szólunk, hogy örömre kevés okunk lesz, ugyanakkor rajtatok, rajtunk múlik, hogy a helyzet miképpen változik.

A számok

Magyarország mind a teljes lakosság, mint a nemek dimenziójában alatta marad az európai értékeknek. Ha a teljes lakosság dimenziójában vizsgáljuk a 2002 és 2012-es időszakot, a magyar lakossághoz képest az EU28 és az Eurozóna18 (E18) országai szinte behozhatatlannak tűnő előnyt élveznek. Míg a vizsgált időszak elején a teljes magyar népesség születéskor várható élettartama 72,6 év volt, addig az EU28 77,7, az Eurózóna18 országaiban 79 évre lehetett számítani. Egy évtized sem volt elég arra, hogy a magyar lakosság születéskor várható élettartama elérje a vizsgált időszak végén az uniós országok kezdő értékét. Mindez azt jelenti, hogy míg 2012-ben az EU28, illetve az E18 országaiban 80,3, illetve 81,5 évre számíthatott a lakosság, a magyar várakozások jócskán elmaradtak ettől (75,3 év).

Nők és férfiak

Ha a nemek tekintetében nézzük a vizsgált időszakot, hasonló tendenciát láthatunk annyi különbséggel, hogy a férfiak hagyományosan rosszabb pozícióból indultak, s noha a várható életévek növekedtek, hátrányukat nem tudták ledolgozni. A férfiak esetében az E18 országai közelítették meg a nyolcvan évet (2012: 78,7 év), az EU28 országainak férfi lakossága minimális lemaradással bírt (2012: 77,5 év). A magyar férfiak mindösszesen 71,6 évre számíthattak, ami alig három évvel haladja meg a 2002-es értéket. Nők esetében mind hazai, mind uniós vonatkozásban magas a bázisérték. A magyar nők 2002-ben 76,6, az EU28 80,9, míg az E18 országainak hölgy lakossága 82 évre számíthatott. Noha tíz év elteltével sem emelkedett nyolcvan vagy a fölé a magyar nők születéskor várható élettartama (2012: 78,7 év), ez nagyságrendileg magasabb a férfiak értékénél. Az EU28, illetve az E18 tekintetében biztos emelkedés látszik (2012: 83,1, 84,1 év).

A trendek, illetve a különbségek nem új keletűek, míg például 1980-ban a férfiak születéskor várható élettartama 4,5 évvel volt alacsonyabb az európai uniós átlagnál, addig a 2011-re számított 71,3 év már 5,9 évvel maradt el attól. A nők esetében a lemaradás 1980-óta változatlan, a 2011-es 78,8 év is 4,2 évvel rövidebb, mint az EU átlaga. Magyarország a várható élettartamot tekintve a gazdaságilag elmaradottabb – volt szocialista – országok középmezőnyében helyezkedik el.

Mi lehet a háttérben?

Felmerül a kérdés, hogy vajon mi állhat a rosszabb életkilátások hátterében. Mintegy 97 százalékban az életmóddal összefüggő, krónikus nemfertőző betegségek, illetve sérülések okozzák a rosszabb életkilátásokat éppen úgy, ahogy a fejlett országok többségében is. Az egészséges életévveszteséget (ez összegzi a megromlott egészségben leélt éveket és az idő előtti halálozást) tekintve nem meglepő módon a szív- és érrendszeri betegségek (27 százalék), a rosszindulatú daganatok (18 százalék), illetve a mozgásszervi betegségek (11 százalék) kapnak kiemelkedő szerepet. 2013-ban a teljes évi halálozáson belül a keringési rendszer betegségei (55 százalék), illetve a daganatos betegségek (24 százalék) voltak a vezető halálokok. A rossz életkilátások, illetve a rövidebb várható élettartam mögött többnyire a kiemelkedően magas, az EU átlagához viszonyítva másfélszeres (2011-ben nőknél 461/100.000; EU 143 százaléka, férfiaknál 757/100.000; 155 százaléka) halálozás áll. A halálesetek háromnegyedéért a keringési betegségek és a rosszindulatú daganatok feleltek.