A rendszeres szűrés életet menthet, ugyanakkor az is tény, hogy nem mindenki rendelkezik elégséges információval a megelőzéssel és az egyéni felelősséggel kapcsolatban. E cikk poszt ebben segít eligazodni. Olvassátok tovább, mert fontos!

A szűrések célja nem más, minthogy időben felfedezzék a még rejtett, tünetmentes betegségeket, s így időben meg tudják kezdeni a gyógykezelést. A szervezett és ajánlott való részvétel szűréseken – amire az érintettek személyes meghívót kapnak – ingyenes és életet menthet. A szűrési rendszert Magyarországon az Országos Tisztifőorvosi Hivatal irányítja az országos és megyei szűrési koordinátorok segítségével. Az országos szűrési nyilvántartás tartalmazza a szűrővizsgálatra meghívandók listáját, rögzíti a megjelenteket és a távolmaradókat. Ha az érintettnél a szűrővizsgálat során betegségre utaló jeleket találnak, a szűrésen részt vevő személyt visszahívják, s a megfelelő helyre irányítják. Nem marad egyedül, hiszen a rendszerben nyomon követik a továbbiakban is.

Gyakori probléma a szűrésekkel, azok fontosságával kapcsolatos információhiány. A továbbiakban arról lesz szó, hogy milyen szervezett szűrővizsgálatok érhetők el Magyarországon.

Emlőszűrés

Minden tizenegyedik nőnél alakul ki rosszindulatú emlődaganat. Magyarországon évente több mint 2000 nő hal bele a betegségbe, 2013-ban ez a szám 2167 elvesztett életet jelentett, miközben az időben felfedezett esetek jó eséllyel gyógyíthatók! A mammográfiás vizsgálat az emlők röntgenvizsgálata, a jelenleg rendelkezésre álló leghatásosabb szűrővizsgálati módszer. Magyarországon minden 45-65 év közötti nő kétévente névre szóló meghívólevelet kap az emlőszűrésen való részvételre. Aki az érintett korosztályba tartozik és az elmúlt két évben nem kapott meghívót, mindenképpen keresse háziorvosát vagy nőgyógyászát. Egyéni szinten is van tennivaló: fontos, hogy ismerje meg emlőinek normál állapotát és rendszeresen ellenőrizze melleit.

Méhnyakszűrés

Rendszeres szűrővizsgálattal a méhnyakrák okozta halálozás akár 80 százalékkal csökkenthető. Bár a megbetegedések száma – elsősorban a szűréseknek köszönhetően – évről évre csökken, Magyarországon 2008 és 2012 között évente átlagosan 1490 új méhnyakrákos megbetegedést diagnosztizáltak és átlagosan 407 nő halt meg a betegségben. 2009 és 2012 között a méhnyakrák a 15-44 éves korosztályban a második leggyakoribb daganattípus volt. A szűrővizsgálatra háromévente minden 25-65 év közötti nő névre szóló meghívólevelet kap. A meghívásra az utolsó levett és kiértékelt nőgyógyászati szövettan eredményét követő harmadik évben kerül sor. Aki az érintett korosztályba tartozik és már három éve nem vett részt méhnyakszűrésen, mindenképpen keresse háziorvosát vagy nőgyógyászát. Érdemes a lehető legtöbbet megtudni a méhnyakrák megelőzésének módjairól és a HPV oltásról!

Vastagbélszűrés

Magyarországon a vastagbélszűrés 2004 óta modellprogramként működik. A vizsgálat egyelőre nem terjed ki a teljes népességre, de tervezik az országos bevezetését. A Nemzeti Rákregiszter 2012-ben 10 396 új esetet rögzített és 2013-ban 3357 vastagbél és 1750 végbél eredetű daganatos haláleset fordult elő a betegség következtében. A vastagbélrákos esetek 90 százaléka 50 év felett jelentkezik, a betegség előfordulása a 65-75 éves korcsoportban a legnagyobb. Rendszeres szűrővizsgálattal a vastagbélrák miatti halálesetek nagy része megelőzhető lenne. 

A szűrés országos kiterjesztése előtt szükséges egy olyan szervezési modell kipróbálása, amely a vastagbélszűrés célcsoportjának (50- 70 év közötti férfiak és nők) elérésének, mozgósításának lehetőségét és a hatékonyságát vizsgálja. Ennek alapján Csongrád megyében működik vastagbélszűrési program. A modellprogram területén 50-70 év közötti férfiak és nők kétévente kapnak meghívót vastagbélszűrésre, amely a székletbeli rejtett vér laboratóriumi vizsgálatával történik. Lényeges ha bárki bármilyen a szokásostól eltérő állapotot tapasztal, keresse fel háziorvosát és konzultáljon a további vizsgálatok szükségességéről.

Kötelező szűrővizsgálat – a tüdőszűrés

Magyarországon a tüdőszűrés az egyetlen törvény által előírt, kötelező szűrővizsgálat, amelyen a következő csoportokba tartozóknak évente részt kell venniük:

• hajléktalanok
• hajléktalanok nappali melegedőjének és éjjeli menedékhelyének dolgozói
• utcai szociális munkát végzők
• a népkonyha formájában nyújtott étkeztetésben dolgozók
• a közérdekű, önkéntes tevékenységről szóló törvény alapján tevékenykedők, ha hetente legalább 16 órát hajléktalanokkal foglalkoznak
• a büntetés-végrehajtási intézetek fogvatartottakkal közvetlenül foglalkozó dolgozói
• a befogadó állomások és a közösségi szállások dolgozói
• a rendőrségi fogdák és őrzött szállások dolgozói
• az egészségügyi intézmények patológiai és sürgősségi osztályainak egészségügyi dolgozói,
• az egészségügyi szolgáltatók mikrobiológiai laboratóriumainak egészségügyi dolgozói,
• az egészségügyi intézmények tüdőgyógyászati járó-és fekvőbeteg-szakellátást végző szervezeti egységeinek egészségügyi dolgozói.

A vizsgálat során mellkasröntgen készül. Az érintettek írásos értesítést kapnak a vizsgálat helyéről és idejéről. Ha az érintett ismételt értesítés ellenére sem jelenik meg a vizsgálaton, a tüdőgondozó vezetője értesíti a járási népegészségügyi intézetet.